Se lóvém, se gatyám!

Zsozé barátunk vereti egy lánctalpas szecskavágóval...

Egy kis székely faluban eltéved egy idegen, és nem találja a vasútállomást. Látja, hogy az egyik gazda az udvaron ácsorog, hát megszólítja: - Mondja bátyám, merre van a vasútállomás? - Itt van mögöttünk két utcával lejjebb. Átvághat a kertemen, ha gondolja, akkor hamarabb odaér. - Maga szerint, elérem még a 6:20-as gyorsvonatot? - Hát, ha kiengedem a kutyákat, akkor biztos!

Egy idősödő székely házaspár szomorúan konstatálja, hogy a nemi életük kezd ellaposodni. Az asszony egy nap látja az újságban, hogy a városban Káma-szútra tanfolyam indul. Pironkodva elmegy az órákra, pár előadás után oda áll az ura elé, hogy megmutatja mit tanult. - No, kend tolja le a nadrágját. Az öreg letolja. - No, most vegye elő a... Előveszi. Asszony letérdel elé. - No, most akko b@sszon szájba. A székely lendít, telibe veri az asszonyt, az meg elterül a földön. Erre az öreg vakarja a fejét: - Oszt mié kellett ezé' letóni a gatyát?

Azt majd én tudom fiam, jó?!

Egy kis hegyi faluba turista érkezik. Betér a kocsmába, ahol egy helybéli üldögél. A turista szóba elegyedik vele: - Meséljen nekem bátyám, mit szoktak maguk itt a világ végén csinálni?! - Hát, fiam, vadászunk és dugunk. - Igen? És mire vadásznak? - Bármire, amit megdughatunk...

Mariska a házuk előtt eszi a dinnyét. Arra megy a pap. Meglátja és szörnyülködve mondja neki: - Lányom, lányom legalább vennél magadra egy bugyit. - Volt rajtam atyám, csak az a baj, hogy akkor a legyek a dinnyére mentek.

“Nézzük csak, ennyire még sose b. sztam rá autóval. Megvettem, hogy én legyek a f. szagyerek, mert ugye bmw meg e46 és p. nci mágnes. Nem, egy nőt sem tudtam összeszedni vele, de legalább a gatyámat is ráköltöttem. 1, 3 millióért vettem, mert ez német chippel van és húz mint a troli. Összeállt minden, majd én lettem a tesco parkoló királya egészen addig, míg Irénke néni a kicsit vak, de annál öregebb helyi kisnyugdíjas úgy nem gondolta, hogy meghúzza az autóm jobb hátulját. Mintha valami balszerencse sorozatot akasztott volna rám. B. szatom keresztbe itt-ott, míg egyszer csak valami kerepelő vagy inkább suhogó hangot nem hallok, aztán egyszer csak csatt puff pakk helló, megállt mint a szög, eltört a főtengely. Elvontattam egy szerelőhöz, lehet nem kellett volna, de én akkor is imádtam ezt az autót. Komplett motorblokk felújítás 600ezer, új kettőstömegű-kuplungtárcsa-kinyomólap-kinyomócsapágy, szíj+feszítő, egy-két szilent, kutyacsont, és lengőkar csere, motortartó bak, plusz munkadíj, 550ezer. Végre elkészült az én szerelmem, erre nem összef. ssa magát megint? Most a termosztát+ház, olajpumpa, olajszűrő ház, jeladós porlasztó, a generátor, az önindító, a kipufogóban valami rezgő, illetve a turbónyomás érzékelőt kellett cserélni 240ezer. Minden nagyon tuti és végre ismét kezdem jampinak érezni magam, erre most meg félmelegen nem akar indulni, mikor indulok a csajért hidegen pöccröff, odaérek várom a ház előtt üzem melegen pöccröff, elviszem vacsorázni természetesen lassan eszik, hogy kihűljön annyira az autóm, hogy én mint valami hülyegyerek ott reszeltessem, majd olyan hatodszorra gondol egyet és omega koncert kíséretében feldobog a szíve az én egyetlen, de annál drágább escortomnak Megint elvittem szerelőhöz és azt a rossz hírt közölte velem, hogy ez bizony adagoló. számolt így, számolt úgy, munkadíjjal együtt kb 200ezer lenne és még hozzá tette, de a bal első sárvédőt is cseréljük le mert full gány ahogy rohad +Xezer, a két hátsó ív szintén hólyagosodik, és itt-ott a küszöb felső része és az ajtók alja is. Úgy érzem eljött a pillanat, mikor már teljesen kihasznál a szerelmem és ki kell adnom az útját. Javítási munkalapok megvannak, amik teljesen jók felgyújtani az autót, ha épp nem indul el és nem ér rá egy tréleres sem. Csere érdekel, de csak Toyota-ra, Suzuki-ra, Mazda-ra vagy Peugeot 206-ra. Köszönöm, hogy elolvastad a románcomat, szép napot! Ui: Kalandorok kíméljenek! (haszonállataink már vannak). AZ AUTÓ MŰKÖDIK ÉS MINDENNAPOS HASZNÁLATBAN VAN!”

0:18-tól indul a nóta "Lapostetű ficerál a gatyámba, jó nagyokat belecsíp a pics@mba..."

Veet szőrtelenítő krém férfiaknak - vásárlói vélemény Miután közölték velem, hogy a golyóim úgy néztek ki, mint egy öregedő rasztafári feje, elhatároztam, hogy fejest ugrok a dolgok közepébe és veszek egy ilyen krémet, mivel a korábbi borotválási próbálkozásaim csak csekély sikerrel jártak és majdnem elroppant a gerincem, amikor megpróbáltam elérni a problémásabb részeket. Mivel kissé romantikus vagyok, úgy gondoltam, a tettet az asszony szülinapjára időzítem, hogy érezze a törődést. Jóval előtte megrendeltem a terméket, és mivel az Északi-tengeren dolgozok, úgy gondoltam, keményebb vagyok, mint az előző vélemények írói, akiket puhány irodai alakoknak tartottam… Ó, társaim a fájdalomban, micsoda tévedés volt! Megvártam, míg az asszony az ágyba bújt, és miután homályos utalásokat tettem neki valami különleges meglepetésről, lementem a fürdőszobába. Kezdetben minden jól ment, felkentem a krémet és vártam, hogy valami történjen. Nem kellett sokáig várnom. Először kellemes melegséget éreztem, melyet pillanatokon belül olyan intenzív, égető érzés váltott fel, amit csak úgy tudok leírni, mintha ketten húzták volna a szögesdrótból készült alsógatyámat a farpofáim közé, azzal a feltett szándékkal, hogy a fejemmel kiüssem a plafont. Addig az éjszakáig a vallás nem játszott nagy szerepet az életemben, de akkor készséggel híve lettem volna bármelyik vallásnak, amelyik megszünteti azt a kegyetlen égető érzést a hátsó kijárat körül, amely pusztulással fenyegette a koronaékszereket is. Miközben azért küzdöttem, hogy ne harapjam át a fájdalomtól az alsó ajkamat, megpróbáltam lemosni a krémet, amivel csak annyit értem el, hogy egy szőrcsomó eldugította a lefolyót. Könnyektől elhomályosult szemmel támolyogtam ki a hallon keresztül a konyhába, és - mivel járni nem nagyon voltam képes - az utolsó métert kúszva tettem meg a hűtőszekrényig valami hűsítő fájdalomcsillapító reményében. Feltéptem a hűtőgép ajtaját, megláttam egy doboz jégkrémet, aminek letéptem a tetejét és magam alá helyeztem. A megkönnyebbülés fantasztikus, de csak időleges volt, mivel a jégkrém meglehetősen gyorsan elolvadt és az égető érzés hamar visszatért. A jégkrémes doboz kialakítása miatt ráadásul a kipufogót nem tudtam hűsíteni, ezért körbetapogattam a mélyhűtőfiókot valami más után kutatva, mivel biztos voltam benne, hogy a látásomat meglehetősen hamar újra el fogom veszíteni. Megragadtam egy zacskót, amiről később kiderült, hogy fagyasztott kelbimbó volt, kiszakítottam, és közben próbáltam olyan csendben maradni, amennyire csak tudtam. Fogtam egy marék kelbimbót és megkíséreltem párat beszorítani a farpofáim közé, de hiába. Azért nem működött a dolog, mert egy kevés krémnek sikerült bejutnia a fingómba, ami olyan érzést okozott, mintha egy rakétahajtómű dolgozott volna bennem odalent. Kétségkívül – és egyben remélhetőleg is – ez volt az egyetlen pillanat az életemben, amikor arra vágytam, bárcsak megjelenne egy homokos hóember a konyhában, amiből látható, milyen mélyre lettem volna képes süllyedni a fájdalom csillapítása érdekében. Fájdalomtól elgyötört elmém csak azt az ötletet volt képes kiszenvedni magából, hogy egy kelbimbót óvatosan felhelyeztem oda, ahol még előtte semmi sem járt. Balszerencsémre a konyhából kihallatszó furcsa nyögésekre felriadt asszony ezt a pillanatot választotta ki, hogy utána járjon a zajok forrásának, akit az a látvány fogadott, hogy a seggem az égnek mered, golyóimról epres jégkrém csöpög, és éppen egy szem kelbimbót tolok a lyukamba, miközben azt nyöszörgöm: Hú, de jó érzés… Érthető módon megrázta a látvány és felsikított, és mivel nem láttam az érkezését, a hangtól önkéntelenül összerándultam, ami miatt a kelbimbó meglehetős sebességgel kilövődött belőlem éppen az ő irányába. Megértem, hogy nem éppen arra a különleges meglepetésre vágyott, hogy éjjel 11 órakor egy kifingott kelbimbóval lábon lőjék a konyhában, és az sem segített rajtam, hogy másnap a gyerekeknek meg kellett magyarázni a jégkrémben látható furcsa lenyomat keletkezésének körülményeit. Szóval, összességében a Veet eltávolítja a szőrt, a méltóságot és az önbecsülést…